VASIAK ERDÉLYBEN
Kolozsvár – Háromszék, 2009. november 15–20.
November 15–20. között négytagú vasi küldöttség látogatott Erdély fővárosába, majd pedig a ma hivatalosan Kovászna megyének nevezett egykori háromszéki magyar (székely) területekre. A küldöttséget Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés kulturális területekért felelős alelnöke vezette, tagjai voltak: dr. Kapiller Sarolta művelődési titkárságvezető (aki Háromszékből származott Vas megyébe), prof. dr. Tóth Ferenc történész, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ tanára, a Vasi Szemle nívódíjas szerzője és dr. Gyurácz Ferenc, a Vasi Szemle főszerkesztője.
A háromszéki Óriáspince-tetőn: Majthényi László, Sylvester Lajos, Kapiller Sarolta, Tóth Ferenc, Gyurácz Ferenc
Kolozsvárott a kitűnő költő és irodalomtörténész, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar irodalom tanszékének vezető professzora, Egyed Emese kalauzolta a vasiakat, s ő vezette be prof. dr. Tóth Ferenc két előadását. Az elsőre az Erdélyi Múzeum Egyesület Fő téri központjában került sor, míg a másodikra a tudományegyetem hallgatósága előtt, amelyben a magyar szakos hallgatók voltak többségben. Tóth Ferenc előadásának homlokterében azok az évtizedes múltra visszatekintő kutatásai álltak, amelyek a kuruc emigráns gyermekéből francia királyi diplomatává és sokoldalú tudású értelmiségivé lett François baron de Tott életére és munkásságára vonatkoznak. Tott báró gazdag személyisége és műve valóságos gyújtópontja a korszak – a XVIII. század második fele – inspiráló szellemi problematikájának, az ún. keleti despotizmusról való eszmecserétől kezdve a műszaki vívmányokig, a török birodalom hanyatlásával előállni készülő vákuum betöltéséért való vetélkedéstől az emlékirat-műfajnak a korban játszott kultúrtörténeti szerepéig. Az előadások mindkét esetben a Vasi Szemle kiadásában tavaly megjelent reprezentatív mű, a François baron de Tott emlékiratai a törökökről és a tatárokról bemutatása köré épültek fel. A Múzeum Egyesületben tartott előadást megtisztelte jelenlétével a 80 éves Egyed Ákos professzor, az erdélyi és az egyetemes magyar történettudomány kiemelkedő képviselője. Mindkét előadás keretében szót kapott a Vasi Szemle főszerkesztője is, aki bemutatta a magyar vidék egyik legrégibb kulturális és tudományos folyóiratát, annak könyvkiadását, továbbá a főszerkesztő vezetésével, Vasszilvágy székhellyel működő Magyar Nyugat Könyvkiadót és ennek könyveit.
Egyed Emese vezeti be Tóth Ferenc előadását
A mint mindig, most is élménygazdag kolozsvári körültekintéseket nem ecsetelhetjük érdemük szerint (bár a Tompa Gábor-féle III. Richárd-előadás legalább oly markáns benyomást tett ránk, mint – mutatis mutandis – az Agapé étterem torockói termében elköltött bámulatos csorbaleves). November 18-án a Székelyföld déli részével ismerkedtek a vasiak a kiváló székely újságíró, író és közéleti személyiség, Sylvester Lajos fáradhatatlan és szellemdús közreműködésével, tájékoztatásával. A zágoni Mikes-emlékek megtekintése és a feledhetetlen helyi vendégszeretet áldásainak megtapasztalása után (melyek fő organizátorai Kis József polgármester, Barabás Tünde kultúrigazgató és Balázs Imre r. k. plébános voltak) a zabolai Mikes-kastélyba érkezett a kisded küldöttség. A kastély és a birtok mai tulajdonosai, gróf Mikes Katalin két fia (Mikes János szombathelyi megyéspüspök dédunokaöccsei) vendégeként először Tóth Ferenc adott tájékoztatást arról a Vasi Szemlében korábban általa már tárgyalt, valószínűnek látszó feltételezésről, amely szerint Mikes Kelemen Törökországi leveleit Tott báró hozhatta – Franciaországon keresztül – Szombathelyre, s itt jelent meg először nyomtatásban, 1794-ben. Ezután Gyurácz Ferenc mutatta be „A Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára” frissen elkészült 11. kötetét, egy 1966 óta kéziratban megőrzött művet: Székely László teológiai tanár, költő, apát-plébános Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről című, írói érzékenységgel megírt biografikus munkáját, amelynek Ajánlását a mai megyéspüspök, dr. Veres András írta, jegyzeteit Soós Viktor Attila állította össze, egyháztörténészi utótanulmánnyal pedig Bakó Balázs látta el. A főszerkesztő ezúttal is tájékoztatást adott a Vasi Szemle munkájáról is, és a közönség rendelkezésére bocsátotta a folyóirat régebbi számaiból álló ajándékcsomagot, míg a könyveket jelentős árengedménnyel vásárolhatták meg az érdeklődők.
Dr. Tóth Ferenc a csernátoni múzeum kertjében
Az út „Ismerd meg hazádat!” címke alá fogható, ismeretgyarapító és élményszerű részleteire kitérni nincs itt hely, de meg kell említeni még két eseményt. Az egyik a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban megtartott Tóth–Gyurácz-előadás, amely után az előadók Boér Hunor muzeológus, könyvtáros lelkes és szakszerű tárlatvezetése mellett tekinthették meg a Vas megyei magyarsággal számos (néprajzi, nyelvjárási stb.) tekintetben igazolhatóan szoros etnogenetikai összefüggésben lévő háromszéki magyarság történetének és néprajzának gazdag tárgyi dokumentumait.
Kolozsvári magyar szakos egyetemisták hallgatják Tóth Ferencet
A másik fontos esemény már a küldöttséget hivatalosan fémjelző megyei vezetők munkaterületére visz. A Kovászna megyei és sepsiszentgyörgyi legfelsőbb vezetőkkel való találkozás (Ojtoz község mellett) minden bizonnyal nemcsak kedélyessége és különleges helyszíne, hanem a Vas megye és Kovászna megye számára egyaránt kecsegtető kultúrdiplomáciai következményei okán is méltán igényelhet majd helyet magának az annalesekben. (Gy. F.)
Háromszékiek és vasiak a zabolai Mikes-kastélyegyüttes egyik épületében tartott könyvbemutatón
Megjelenik a Vasi Szemle 2009. decemberi (6.) számának Krónika rovatában.
